A Pilisben vannak olyan barlangüregek, amelyeket részben mesterségesen vájtak ki, másrészt természetes barlangok falait emberi kezek alakították. Ilyen alakított falak, elsősorban a klastrompusztai Leány-, Legény-barlangok bejáratainál figyelhetőek meg.

   Először a Legény-barlang bejáratának furcsa háztetőforma mennyezete az, ami szembetűnő, s az oldalfalak egy része. Nem tudható pontosan – mármint régészetileg nincs rá magyarázat -, hogy miért vájták ki ilyen formájúra őseink ezt a barlangbelsőt. Az üreg előrészének jobboldali falán viszont úgy 4 méter magasságban egy faragott emberfej kialakítást fedeztünk fel nem régen. A lelet döbbenetesnek tűnik, ha azt vesszük, hogy sokszor elsétáltunk már mellette figyelmetlenül…

   A Legény-barlangi sziklafalrész meredek dőlésű természetes sziklaplató, amelyet ismeretlen elődeink tovább véstek, faragtak egykoron. Jobban mondva kialakítottak benne és rajta egy oltárszerűséget. Erre utal a függőleges elhelyezkedésű Kaptárfülke-rom is középen, s mellette a misztikus kőfej, amely lehet akár valamiféle harcos ábrázolás, akárcsak a Pilisszántón talált kőtömbön lévő 6 000 éves faragvány. Nem zárható ki, hogy itt egy valamikori harcos, vagy istenábrázolás látható. Egy dolog azonban bizonyos: a faragvány nagyon réginek tűnik, így tehát nem a közelmúltban erre járó turisták keze nyomának eredménye…

    Ha ez valóban egy valamikori imaszentély lehetett, akkor beljebb az Előcsarnok mennyezetén lévő háromszögformát alkotó Háztető-, vagy sátorszerű faragásnyomok is mesterséges eredetűek. Ezek a kialakítások szándékosak, hiszen semmi sem indokolta ismeretlen őseinknek azt, hogy ezen a ponton belefaragjanak a mészkőbe, csakis vallási, hitbeli okaik lehettek rá.

   A barlangot az ősi vizek hozták létre több millió évvel ezelőtt keveredési korrózióval a mélyben elhelyezkedő mészkőben. Idővel a hegy kiemelkedett, és a létrejött barlangok hozzáférhetővé váltak az őskor embere számára. Tágas üregei, alkalmasak voltak arra, hogy lakjanak bennük.

   1912 májusában Bella Lajos és Kadic Ottokár kezdett itt nagy ásatási munkákba, mintegy száz esztendővel ezelőtt. Lehet, elkerülte a szakemberek figyelmét ez a faragvány a sziklafalon, hiszen munkáikból kitűnik: azon bosszankodtak a barlanghoz való kiérkezésükkor, hogy jelentősen felbolygatott állapotban találták a területet. A korabeli kincskeresők a XIX Század végén, XX Század elején, sok helyen próbagödröket ástak, keresve a Pálosok legendás kincseit…

Benyák Attila

Barlang és Piliskutató